{{ComputedLoadMoreText}}

{{totalCount}} termékből {{dataLength}} darabot már láttál

Alaplap – Ami nélkül nem megy

Az alaplap valójában egy nyomtatott áramköri lap, amely lehetővé teszi a különböző alkatrészek kommunikációját, illetve különböző csatlakozókat biztosít az olyan komponensek számára, mint a központi feldolgozó egység (CPU), a grafikus feldolgozó egység (GPU), a memória és a merevlemez vagy SSD. A legtöbb ma gyártott számítógép – beleértve az okostelefonokat, táblagépeket, notebookokat és természetesen az asztali számítógépeket is – alaplapokat használ.

Amikor alaposabban szemügyre veszünk egy alaplapot, áramkörök, tranzisztorok, kondenzátorok, nyílások, csatlakozók, hűtőbordák és egyéb eszközök sokaságát láthatjuk. Ezek szerepe elsősorban a különböző eszközök csatlakozásában, illetve összeköttetésének biztosításában merül ki. Az adatlap alapvetően bonyolult eszköz, de a megfelelő termék kiválasztása érdekében érdemes közelebbről megismerkedni vele.

Az alaplap kiválasztása során arra kell ügyelnünk, hogy a termék megfeleljen a jelenlegi és a jövőbeni igényeinknek. Ha biztosak vagyunk benne, hogy a számítógépet nem szeretnénk fejleszteni, az esetben egyszerűbb dolgunk van, hiszen a jelenlegi igényeink figyelembevételével választhatunk és nem kell azon gondolkodnunk, két év múlva milyen feladatok elvégzésére használjuk majd a gépet. Azonban, ha fennáll annak a lehetősége, hogy a jövőben esetleg bővíteni fogjuk a számítógépet, akkor meg kell győződnünk arról is, hogy az alaplap lehetővé teszi az ilyen jellegű terveink megvalósítását.

A rendelkezésre álló hely

Az alaplapok különböző méretekben érhetők, ami azt jelenti, hogy a házban rendelkezésre álló hely alapján választhatunk közülük. Amennyiben egy asztali számítógép teljes toronyháza rendelkezésünkre áll, az esetben teljes méretű alaplapot választhatunk, azonban ha csupán egy házimozi kiszolgálására szolgáló mini számítógépet szeretnénk építeni, figyelnünk kell a méretbeli korlátokra.

A sokféle felhasználási terület miatt az alaplapok különböző méretekben, azaz formafaktorokban készülnek. Fontos kiemelni, hogy a méretek általában azt is meghatározzák, hogy a különböző komponensekből mennyit támogatnak. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb az alaplap fizikai mérete, annál több alkatrészt támogat. Nem minden tok támogatja az összes formafaktort, ezért meg kell győződni arról, hogy az alaplap és a tok kompatibilis egymással.

Mielőtt nekilátnánk a számítógépünk építésének, illetve a komponensek megvásárlásának, döntsük el, hogy milyen méretű gépet szeretne megalkotni, hány alkatrészt szeretnénk konfigurálni, illetve szükség van-e bővítési lehetőségek biztosítására. Ezek alapján már könnyebben kiválaszthatjuk az igényeinek leginkább megfelelő alaplapi formafaktort.

Processzor foglalat

A formafaktor kiválasztása után ki kell választania a processzor foglalatát. A múltban különböző típusú aljzatokat használtak, ami sok bonyodalomra és összeférhetetlenségre adott okot, azonban ma már csak három típus alkalmazható. Ezek az LGA, a PGA és a BGA. Az Intel az LGA-t, míg az AMD a PGA-t használja. A BGA foglalatok nem olyan népszerűek, mint az előbbi kettő, mivel ezek rögzítve vannak az alaplaphoz, így nem lehet őket szervizelni. Vagyis fontos szem előtt tartani, hogy az adatlapon lévő foglalat határozza meg, milyen processzorok közül választhatunk. Érdemes megfordítani a kérdést, és elsőként eldönteni, milyen processzort szeretnénk használni, majd ahhoz választani alaplapot.

PCI bővítőportok

A PCI egy olyan csatlakozó vagy port, amely lehetővé teszi a bővítőkártyák csatlakoztatását. Attól függően, hogy hogyan milyen jellegű felhasználást tervezünk, érdemes megfontolni, hogy szükség van-e az igényeinek megfelelő bővítőhelyekre. Gamerek számára a bővítőhelyek szinte alapfelszereltségnek számítanak; több ilyen portra is szükség lehet az évek során. Az alaplapok szabványos PCI-helyeket és kisebb PCI expressz bővítőhelyeket is kínálnak egyéb kártyák, például hangkártyák, Wi-Fi adapterek és egyéb csatlakozási bővítmények számára. Érdemes megjegyezni, hogy a jobb alaplapok gyakran Wi-Fi és Bluetooth funkciókat is tartalmaznak, de ezekért a funkciókért cserébe általában magasabb árat kell fizetnünk. Mindazonáltal ezek a képességek csökkentik a bővítőkártyák szükségességét.

RAM (Random Access Memory)

Nem mehetünk el szó nélkül a RAM (Random Access Memory) mellett sem. Alapvetően a megvásárolt alaplap típusa határozza meg a csatlakoztatható RAM mennyiségét és típusát. Ezért érdemes ezt szem előtt tartani, mielőtt döntést hozunk az alaplap megvásárlásáról. Mindenképpen érdemes olyan alaplapot választani, amely legalább 16 GB-ot képes befogadni, még akkor is, ha kezdetben nem használjuk fel. Idővel nagyobb erőforrásokat igénylő programok futtatására lehet szükségünk, ami megkövetelheti a RAM bővítését is. Emellett érdemes előnyben részesíteni azokat az alaplapokat, amelyek 4 vagy több memóriafoglalatot biztosítanak. Ez azt jelenti, ha első lépésben két RAM-modult telepítünk, a későbbiekben lesz szabad helyünk a bővítéshez.